április 2014

Település bemutatása

Település történet- bemutatás

 

Dabrony 430 lelkes Veszprém megyei kisközség, amely a Kisalföld legdélibb részét képező Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el.

 A település a Gányás, és a Hajagos patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a Marcal völgy rétjeivel, mocsaras lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdők nyúlványaival érintkeznek.

A település nevét a szláv Dobron személynévből eredőnek vélik.

A falu története a megmaradt írások szerint egészen a 13.századig nyúlik vissza.

A ma ismert legrégebbi oklevél amely Dabrony települést megemlíti 1240-ből való.

Ez a latin nyelven íródott oklevél nem más, mint IV.Béla királyunk adománylevele amely más településekkel együtt „Dobrunt” is megemlíti mint soproni vár birtokot.
Ugyanakkor a település határában feltárt régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a terület már jóval az Árpád kor előtt is lakott volt.

A fellelt őskori cserepek egy része bronzkorvégi-kora vaskori urnasírok emléke, másik része pedig késő vaskori eredetű.

A XIII.-XVI. század között a falu többször is gazdát cserélt, ahogy ezt  az adománylevelek bizonyítják.

A legismertebb adományozott Kinizsi Pál, aki Mátyás királytól kapta meg a falut 1482-ben.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint Kinizsi ekkoriban építette a falu első templomát, amely a reformáció-ellenreformáció idején többször is gazdát „vallást” cserét.
Ma az evangélikus gyülekezet tulajdona.

A török idők Dabronyra is szinte végzetes hatással voltak.

Az addig kb 500-800 fős település szinte teljesen pusztává vált. A lélekszám az akkori összeírások szerint mindössze 20 főre csökkent. Nagy a valószínűsége annak, hogy a lakosság nagy része azokban a nehéz időkben a közeli erdőségek mocsaras sűrűjében talált magának menedéket, és később visszatértek.
A török uralom elmúltával ismét a Pálosok birtokába jutott a falu, amelyben ekkor kb.18 család lakott.

A következő század sem hozott jelentős javulást az itt élőknek, élték a jobbágyok sanyarú sorsát. Próbáltak gazdálkodni, ekkoriban próbálkoztak meg a szőlőműveléssel a közeli Somló hegyen, és saját határaikban is.
Ebben az időszakban 1884-85 ben tanítóskodott a községben Gárdonyi Géza.
Bár rövid ideig élt itt, két jelentős műve is ide köthető: itteni élményei alapján íródott Lámpás, és az Én falum című könyve.
Gárdonyi Géza szobra is helyet kapott a falu központjában lévő téren. A szobor Ferenczy Imre szobrászművész alkotása, aki szintén a falu szülötte.

Háborúval köszöntött be a következő század. Különösen élénkek voltak ezen a vidéken a magyar nemesi sereg, és a franciák harcai.
Ennek emlékét ma is őrzi „Kálvária dombi kereszt” ahol a néphagyomány szerint a harcokban elesett francia katonák vannak eltemetve.

Ebben a században a falvakhoz hozzátartozott a betyár élet jelensége is. Dabronyból származott Sobri Jóska alvezéreként tevékenykedő Milfajt Ferkó, aki talán mindmáig a falu legismertebb, leghírhedtebb szülötte. Milfajt vakmerő, eszes „tanult” betyár volt, de ez sem mentette meg várható végzetétől, hogy akasztófán végezze. A kivégzése előtt írt búcsúlevelét a Veszprém megyei levéltárban őrzik.

A falu lakói a szabadságharc idején is helyt álltak. Közadakozással, önkéntesek állításával segítették a forradalmárokat.

Az első világégés, a négy évig tartó esztelen öldöklés is mély nyomot hagyott a község életében. Itt is sok halott volt, számtalan sebesült, özvegy és árva nézett nagyon nehéz évek elé.

A faluban ma is látható emlékmű a belevésett áldozatok, hősi halottak neveivel.
Az emlékművet eredetileg fából készült keresztek vették körül, amit később az 50-es években felújítás helyett eltávolítottak.

A háború pusztítása után a „békés hétköznapok” is hoztak elég nehézséget szenvedést a falu szegényebbei számára.

A második világháború még közvetlenebbül érintette a falu lakosságát, hiszen ekkor már a polgári lakosság is a harcok részesévé vállt.
Az előre nyomuló szovjet alkulatok itt már német ellenállásba ütköztek.
A falu lakosságágának nagy része a határárkokban keresett menedéket. A II. világháború áldozatainak emlékműve is megtalálható a községben.

A háborúk borzalmai utáni földosztás megoldani látszott a földművelésből élő parasztemberek problémáit. De alig 10 év elteltével a falu lakosságát belekényszerítették az akkor alakuló Termelő Szövetkezetekbe.

Az első dabronyi Tsz 1952-ben alakult, amely 1962.-ben külső politikai nyomásra, és megoldatlan belső feszültségek megoldására a nagyalásonyi „Táncsics” szövetkezettel egyesült, amelynek jogutódja Táncsics MG. ZRT. néven ma is működik, sok helybeli embernek adva munkát, és megélhetést.

A következő időszak ismét csak nehéznek bizonyult a falu lakói számára.
Megszűnt az iskola, az addig jól működő malom bezárt, lakó nélkül maradtak a lelkészlakok, nem voltak fejlesztések. A tanácsrendszer végnapjaira egyetlen működő intézmény az óvoda maradt.

Majd 1990.ben a rendszerváltás után a község látványosan és dinamikusan fejlődni kezdett. Első lépésként polgármesteri hivatalt létesítettek, majd 1992-94 között megépült a faluház. Ennek építésében a falu apraja-nagyja szívesen, és nagy lelkesedéssel vett részt.
Ez a közösségi ház ad helyet az orvosi rendelőnek, gyermekvédelmi tanácsadónak, könyvtárnak, színházteremnek, polgármesteri hivatalnak.
Ebben az időszakban megtörtént a falu össz-közművesítése.
Kiépült a teljes települést lefedő víz, gáz, telefon, csatornahálózat.

Az önkormányzat napjainkban körjegyzőségben működik, de továbbra is legfontosabb feladata is a falu építése, szépítése, az itt élő emberek problémáinak megoldása, és a helyi értékek megőrzése.

 

Üzletek, Szolgáltatások

Név Telefonszám Weblap/Email Cím
Árúfuvarozás:      
       
       
       
Asztalos:      
Nagy Milán 06-30/284-5343   8485 Dabrony Petőfi utca 51.
       
Festő:      
Nagy Marcell 06-30/725-8148 http://szobafesto.com/ 8485 Dabrony Petőfi utca 51.
       
       
Fodrász:      
       
       
       
Közlekedés:      
TeleKocsi   http://oszkar.com/  
Távolsági buszok   Menetrendek  
Vasútállomás   http://elvira.hu/  
       
       
Pincészetek      
       
Posta:   https://www.posta.hu  
       
       
       
Vegyeskereskedések:      
Csöngei Vegyesbolt 06-88/250-032   8485 Dabrony malom utca 3.
Vegyesbolt     8485 Dabrony Malom utca 9.
       
       
Vendéglátóhelyek:      
       
       
       

Amennyiben szeretne felkerülni a listára, és üzlete, szolgáltatása Somlóvásárhelyen található, küldje el adatait a hivatal email címére: dabrony@invitel.hu
A megjelenés ingyenes!

Isten hozta Dabronyban!

 

Kedves Látogató!


Szeretettel köszöntöm Önt községünk megújult honlapján.

E honlap kettős célt szolgál. Ha Ön helyben lakó, fontos és hasznos információk birtokába juthat e fórum segítésével.

Ha pedig ismeretlenként böngészi községünk internetes portálját, kérem ismerje meg településünket e virtuális látogatás segítségével.

Barangolás során reményeink szerint megismerheti községünk múltját, jelenét és jövőbeli elképzeléseinket. Bemutatjuk már megvalósult és megvalósítandó terveinket, elképzeléseinket.

Megismerheti községünk mindennapi életét, intézményeink, egyesületeink működését.

Információt kaphat rendezvényeinkről, betekinthet ünnepeinkbe.

Bízom abban, hogy honlapunk is hozzájárul abbéli igyekezetünkhöz, hogy mindenkit sikerüljön megszólítanunk.

A helyieket, hogy közösen alakítsuk, formáljuk nemcsak a honalppot, hanem az arra rákerülő eseményeket is.

Az ismeretlenül idelátogató pedig kedvet kap ahhoz, hogy személyesen is ellátogasson hozzánk és megtapasztalhassa az ott élők kedves vendégszeretetét.

Üdvözlettel :
                                          Szakálné Berkes Erika
                                                 polgármester

Pálinkafőzde

Csúcstechnikájú pálinkafőzde épül Somlóvásárhelyen

Három különböző megújuló energiaforrást használnak majd az újonnan létesülő és csak minőségi alapanyagokat feldolgozó gyümölcspálinka-lepárló üzemben.
Csaknem 800 millió forintos beruházással gyümölcspálinka-lepárló üzem épül a Veszprém megyei Somlóvásárhelyen. A létesítményt a tervek szerint az idén májusban adják át - tájékoztatta Fehér Péter, a beruházó Somló Spirit Kft. ügyvezetője az MTI-t. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mezőgazdasági termékek értéknövelése címen 338 millió forint pályázati forrást biztosított a projekthez .
Terveik szerint az üzem fő terméke a Somló hegyen termett szőlőből készült, fahordóban érlelt pálinka lesz, de ezen kívül törkölyből és erdei gyümölcsökből is készítenek pálinkát.

A somlóvásárhelyi pálinkafőzdében évente több mint 350 tonna gyümölcs feldolgozására lesz lehetőség, és ez a gyártókapacitás százezer palack pálinkának felel meg.
Az 1100 négyzetméteres üzemcsarnok 3,8 hektáros építési területen létesül, a látványfőzde kétszintes, zöld tetővel fedett „dombház” lesz. A lepárló helyet ad a gyümölcs beérkezésétől a palackozott végtermék távozásáig minden folyamatnak. A gyümölcspálinkáikhoz a legjobb minőségű hazai alapanyagot fogják beszerezni.

A beruházás során három különböző megújuló energiaforrást használnak: az üzem melegvíz-ellátását napkollektorral biztosítják, az épület fűtéséhez geotermikus energiát használnak, és a lepárláshoz szükséges hőt a hegyről származó szőlővenyigéből készült pellettel állítják elő.

 

Pincészetek

Somlói Borászatok

  • Balogh Kispincészet                           
  • Barnabás pince
  • Bálint Pince
  • Bálint Pince
  • Barcza Bálint Pincéje
  • Bogdán Birtok Pincészete
  • Borbély Családi Pincészet
  • Csordás- Fodor Pincészet
  • Dénes Hegybirtok
  • Fazekas Pincészet
  • Fekete Bálint Pincéje
  • Györgykovács Imre Pincéje
  • Hollóvár Pince
  • Inhauser Pince
  • Kolonics Károly Családi Pincészete
  • Kreinbacher Birtok Pincészete
  • Laposa Birtok
  • Marton Pince
  • Mátyás Lovastanya és Pince
  • Oszvald Pincészet
  • Pápa Család Pincéje
  • Polgár-Mátyásfalvi Pincészet
  • Royal Somló Pince
  • Somlói Apátsági Pince
  • Somló Kincse Kézműves Pince
  • St Margit Pincészet
  • Szabó Attila Pincéje
  • Szabó Gyula Pincéje
  • Tornai Pincészet
  • Tóth Pince
  • Vándor Pince
  • Várkapitány Pincészet
  • Wetzer Péter Pincéje
  • Zsirai Pincészet
 

A Somlói Borok Boltja az,  ami a neve: egy bolt, ahol több, mint 130 féle, elsősorban palackos somlói bor kapható. A mindössze 60 m2-es kis pincében lévő üzlethelység 2012. július 25-én nyílt. Tulajdonosai a Somló környékéről elszármazott borkedvelők, akiket a bolt létrehozásában  a spontaneitás, a szerencsés véletlenek sorozata , de leginkább a Hegy és az itteni emberek iránt érzett feltétel nélküli szeretet vezérelt. A “Félúton” Somlói Borok Boltjának célja, hogy a Somló borait egy helyen összegyűjtve kínálja, megismertesse azokat és ezzel is segítse a Somlói Borvidék visszakerülését a világ bortérképén korábban elfoglalt, méltó helyére.

Boltunk nevét onnan kapta, hogy a hegytetőre vezető út felénél – azaz “Félúton” található.  Bár már elég magasan van, de autóval is rendkívül könnyen megközelíthető.

A Somló vulkanikus tanúhegy,  Európa egyik legkülönlegesebb, Magyarország pedig legkisebb borvidéke.  Varázslatos vidék.

A Somlói Borok Boltja nem csak enotéka – számos önkéntes akció és Somlói rendezvény szervezői is vagyunk. Boltunk-, és a velünk dolgozó önkéntes csapat nevéhez fűződik 2013 számos Somló-hegyi eseménye, mint pl. a Tavaszi Nagytakarítás a Somlón ,  az első somlói Éjszakai Pincetúra, a Borász a teraszon rendezvénysorozat, és annak gálaeseménye, a Somlói Borászgála is.

 

Kápolnák

Szent Margit - Kápolna

A Szent Margit-kápolna a Somló déli oldalán található kápolna, közigazgatásilag Somlóvásárhelyhez tartozik.

A kápolna a 15. században épült gótikus stílusban, majd a 18. század során átépítették barokk stílus szerint. 295 méter magasan található a Somló oldalában.

Építői a vásárhelyi apácák voltak, építéseMátyás király idejére esik. A török vész idején elpusztult és 1727-ben építették újra az eredeti helyén. Búcsújáróhely lett, 1736-ban már nagy erőszeretettel keresték fel messze földről a szép, Antiokheiai Szent Margit szüzet ábrázoló oltárképpel díszített kápolnát.

Mögötte áll Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kis kápolna. Hajdani felirata ez volt: Ezen fogadásból épült kápolna keresztelő János tiszteletére fog állani. Az út mellett pedig a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római légionárius volt) szobra áll. A templom előtt emlékpark őrzi egy villám sújtotta, több száz évesre tehető idős hársfa emlékét, illetve fiatal hajtását.
Somló hegy Margit kápolna.JPG

Szent Márton-kápolna

A kápolna a 13. században épült román stílusban, majd a 18. században építettek hozzá egy késő barokk toldalékot. Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt a régi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Építési jellege is árulkodik koráról. Eredetileg torony nélkül készült, fatornyát csak jóval később emelték.

Valószínűleg a somlói vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá, hogy a várban nem volt kápolna és nem utolsósorban az a körülmény, hogy a törökök hároméves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a 20. században történt renoválás során leverték.



 

Szent Ilona-kápolna

Somlójenő külterületén, a Somló délnyugati oldalán, a Nagy-Somlói borvidéken a Szent Ilona Borúton, a Szent Ilona dűlőben, egy kis dombon a Vinum Somlaicum Bortársulás területén, 230 méter magasságban áll a karcsú tornyú Szent Ilona-kápolna (másik neve: Szent Kereszt-kápolna).
Egy 1399-ben kelt okmány már említi a jenei oldalon álló Szent Keresztről nevezett templomot. Valószínűleg a tüskevári (nagyjenői) pálosok építették azon a helyen, ahol a mostani kápolna is áll. Hogy ez a templom meddig szolgálta Isten dicsőségét és mikor dőlt romba, nem tudjuk. Lehetséges, hogy a Szent-Margit kápolnához hasonlóan ez is a török vész idején pusztult el. A templom emléke évszázadokon át élt a hívek lelkében, míg a XIX. század első felében elhatározták újraépítését. Éveken keresztül szüretkor mustot szedtek, ennek árát kamatoztatták és ebből vették meg a templom helyét, valamint ebből fizették a napszámosokat is. A kápolna felszerelését a hívek adományozták.

Somló Szent Ilona kápolna.JPG

Oldalak