Település bemutatása

Dabrony község Magyarország nyugati térségében a Kisalföld legdélibb részét képező Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el.
A település a Gányás- és a Hajagos-patakok medrei között létesült. Határai egyik oldalról a Marcal-völgy rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdők
nyúlványaival érintkeznek.
A Dabrony település név a szláv Dobron személynévből alakult ki, mely XI. századi eredetű. Település határában talált III-IV. századi római pénz és a feltárt régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az Árpádház előtt is lakott volt. Régészeti leletek a Veszprémi Laczkó Dezső múzeumban találhatóak. Írásos emlék 1240-es oklevél szövegében található a helységről, amely nem más mint IV. Béla adománylevele. Az oklevél szerint Dabrony is a soproni vár birtoka ekkoriban és feltételezések szerint már az ezt megelőző évszázadban is. Az 1380-as években Alásonnyal említik mint várnépet. 1482-ben Mátyás kiráky Kinizsi Pálnak ajándékozta, aki ekkoriban építette a falu templomát. .  
1807. április 2-án született a falú leghíresebb betyárja Milfajt Ferkó. Az urasági inas, majd szökött katona Milfajt, Sobri betyár csapatához csatlakozott, ahol alvezérként betyárkodott. Milfajt csapata több tehetősebb embert rabolt ki és a szerzett zsákmányt pedig szétosztotta a szegények között.